Hát ez is eljött. Megint. Remélem az ősszel együtt vége a hőségnek is, mert rendkívül unom már. Legyen jóféle borús, szeles idő, hideggel kombinálva, fagyjanak szét a macskajancsik. Viszont az ősszel együtt jár az állandóan vihogó félidióta iskoláskölykök siserehada is. Valamit valamiért.....Inkább a virnyogás, mint a meleg. Persze, ilyenkor jönnek vissza a felhasználók is a szabadságról, elfelejtve totálisan a munkájukat, mintha most lennének először a munkahelyükön. Az amúgy sem túl változatos és elmés jelszavaikat elfelejtik.....nem kell hozzá nagy kódtörőnek lenni, hogy megfejtsük, de ők képesek elfelejteni. Mindent elfelejtenek, kivéve a mi telefonszámunkat, és elvárják, hogy az amúgy is gyenge informatikai tudásukat kiegészítve, elvégezzük a redves munkájukat is. Várhatják...  Az ilyeneket helyszíni tarkólövéssel díjaznám, minden egyes idióta és egyértelmű kérdésért, végtagcsonkolást. Jelszó elfelejtésért sokkterápia. Saját hibából eszközkárosodásért minimum 5 óra lakodalmas zene, teljes hangerőn + reggae. Jó lesz a holnap, már látom.